Babos Tímea Kazahsztánban megszerezte első idei tornagyőzelmét. A fiatal teniszező eljesítményéről mindent elmond, hogy szett veszteség nélkül, a döntőben a második helyen kiemelt Tadeja Majericet 6:0, 6:2-re legyőzve nyerte a 25 ezer dollár összdíjazású asztanai tornát.

A torna után szinte csak átszállni jött haza, hiszen azonnal indult Svédországba, ahol egy újabb 25 ezer dolláros tornán indult Kristinehamben. Már itt is túl van az első két körön, melyet „szokásához híven” szett veszteség nélkül nyert, többek között a harmadik helyen kiemelt, a világranglistán mintegy hetven hellyel előrébb álló román Bogdant is legyőzte.

Azonban Timi édesapjának és egyben edzőjének beszámolója szerint nem is a versenyek a nehezek, hanem az azokra történő eljutás.

„A verseny nehézségei már az utazás szervezése során kezdődtek. A Kazahsztánba repülés még nem is okozott volna gondot, sokkal inkább a visszaút. A kazah versenyt követően ugyanis Timinek hamar el kellett jutnia Svédországba, hiszen az ottani verseny hétfőn kezdődött” – mondta Babos Csaba.

Így csak olyan légitársaságot választhattak, aminek minden nap volt járata az Astana-Budapest útvonalon. Bár bíztak a végső sikerben, de nem akarták, hogy az esetleges váratlan dolgok miatt ne lehessen a jegyet módosítani es azonnal visszaindulni. Erre azért is szükség volt, mert az astanai versenyt keménypályán, míg a svéd versenyt salakon rendezik.

Aki játszott már valaha más-más borításon, az tudja, nem könnyű az átállás. Bár a gyorsról a lassabbra kicsit könnyebb, de teljesen más lábmunkát es taktikát igényel.

„A szombati döntőt követően vasárnap kora reggel mar úton voltunk az astanai reptérre. 5 óra repülés után landoltunk Kijevben. Sajnos itt 7 órát kellett várakozni és csak ezután repülhettünk tovább Budapestre, ahol késő délután landoltunk. Gyors kocsikázás es indult a "mosás hadművelet". Több kilónyi ruhát kellett kimosni es szárítani az éjszaka, hogy újra minden készen legyen a svéd útra” – mondta a vasárnap esti programjukról Csaba.

„Sokat nem aludtam azon az éjjelen. Este még volt a teljes családnak egy ünnepi vacsora, Timi tornagyőzelme, és az én születésnapom okán. Hétfő reggel kelés 4-kor, repülés Stockholmba. Ezt meg hosszú egyeztetés előzte meg a svéd versenybíróval, akit kérni kellett, engedélyezze a keddi kezdést Timinek”.

A svéd azonban nagyon nehezen értette meg, hogy egy másik kontinensről nem egyszerű átérni a svéd helyszínre. De gondjaik nem oldódtak meg Stockholmban. Mar korábban kinéztek egy társaságot, akiktől kocsit bérelve átautózhatnak Kristinehamnba es ott leadhatják az autót.

De a kölcsönzőnél kiderült, hogy valami nagy ünnep van Svédországban es nincs szabad kocsijuk. Nem ijedtek meg, hiszen a társaságnak a stockholmi reptéren 500 gépkocsi áll a rendelkezésére és rajtuk kívül további 3 társaság is működött mellettük. Azonban autója egyiknek se volt. Összesen 1500 gépkocsit béreltek ki erre az időre csak ezen a reptéren.

Ehhez azonban újra és újra sorba kellett állni valamennyi társaságnál, ami kettejük idejéből több mint két órát vett el. Egyetlen alternatíva maradt, az egyik társaság másnap 10-ig tudott autót adni.

„Kibéreltük, és 3 óra autózás után érkeztünk Kristinehamnba. Kicsit izgalmas volt az út, mert navigációt nem tudtak adni, és nélküle nem volt egyszerű az út a szakadó esőben. Ennek ellenére a megérkezés után edzettünk két órát”.

Az edzés alapján bizakodtak, bár a sorsolásuk nem volt könnyű. Ennek ellenére az első két fordulót hozta, jóval magasabban rangsorolt versenyzőket vert ki.

„Én kedden hajnali 3-kor mar autóban ültem es visszavittem a kocsit a stockholmi reptérre. Onnan gyorsvasúttal a vasútállomás , majd a egyetlen reggeli intercityvel irány vissza. 12-kor mar a pályán voltam, mikor Timi megkezdte a meccsét. 3 éjszaka “alig” alvás után végre kedd éjszaka kipihentem magam es így nézhettem hogyan győzi le Timi a nála 120 hellyel magasabban rangsorolt ellenfelét”.